Levél

 /2011. 03. 06./

Március holdja fél napos
égi életútján középkorát
taposta,
mikor már másfél
napja lapított ládámban
a posta.
Az ég milliárdnyi szeme
pislogta,
ahogy izgalomtól
fagyott-dermedt kezem
lebontja
végre a papírtéglák
feszes-fehér falát.
A tavaszhajnal hűvös-csendes
pajkosa
az érdeklődve szemlélődő
tekinteteket hirtelen az égről
lemosta,
ne láthassák fájó könnyemet.
Igen. Mindet utolsó leveled
okozta.